magánnyugdíjrotfl

Anno sokezer éve mikor boldog pályakezdőként a tudomásomra hozták, hogy be kell lépnem egy magánnyugdíjpénztárhoz, nem háborogtam sokat. Csak félig vagyok teljesen hülye, így rögtön párhuzamot tudtam húzni a “kötelezően fizetsz”, valamint az “adó” illetve “rablás” cselekményekkel. Le is vontam a konzekvenciát, miszerint itt tetemes mennyiségű szopás várható, úgyhogy a továbbiakban kár is ezen idegeskedni.

Fizettem is mint disznó, közben sandán mosolyogva mindenkire, aki a “magadnak gyűjtesz” és hasonló bullshit keywordökkel dobálózva járkált csillogó szemekkel.

Persze tudatosult bennem, hogy milliókkal rövidítenek meg havi keresetemből, és ezt a pénzt több évnyi munkával kell
újra megkeresnem, ezt a kezemből kiadott pénzt pedig - a kiadott pénzek jó szokásához híven - soha a büdös életben nem látom viszont. Tudomásul vettem azt is, hogy a zsidó pénzvilágot (hogy más jelzőket ne használjak), és az ő minion-jeiket (titkárnők, ügyvédek, etc) tartom el. Ez van, ilyen a hadisarc, tetszettünk volna nem elveszteni az első és második világháborút.

Nos, a tőlem elrabolt pénzt kedves zsidaink annyira “jól” fektették be a pénzvilágnak nevezett kaszinójukban, hogy az x milliómhoz majd’
10 év alatt kemény 17 ezer forintot sikerült hozzáírni (és akkor ebből le lehet vonni az mnyp működésére költött pár százalékot, a végeredmény negatív lesz)... Természetesen a befizetett pénzt se látom viszont (ez is rendben van, az adó már csak ilyen), az szépen visszafolyik a rendszerbe, hogy a “pénz” szóval illetett értéktelen papírfecnikkel játszott szerencsejáték rendszerbe rögzített nyertesei elköltsék kokainra.

p.s.: a bankkal (hitellel) szarul járók önmentegető szlogenje szokott lenni a “dehát nem lehetett előre látni” litánia. Nem a faszt nem. Zsidóhoz vitted a pénzed. Mégis mi a fenét hittél?

[
comments @ hup ]