Ye. És tudom, hogy pont én, aki a száz százalékos autentikus retro híve vagyok, pont én használtam emulátort a real-iron helyett - na ennek két oka van. Az egyik, hogy így meg lehet dobni az amúgy döglött lajhár sebességgel vánszorgó képernyőkirajzolást, a másik pedig, hogy így egyszerűbb volt közben a térképezés, tudniillik elég kényelmetlen egy C=128-at és egy notebookot egyszerre ölben tartani. Kipróbáltam. A legjobb lett volna ha nálam van a CoV#19-em, és tudok a papír alapú térképen bábukat tologatni.

A stratégia egyébként pofonegyszerű volt: a Mountains of Ithiril-től délre és keletre az összes lordot betoborzása, majd Xajorkith-be küldése (aki nem fér be, azt egy mezővel délebbre). Dreams és Lothoril lordjai Gloom-nál teleltek addig, zavartalanul.

A játék végén a várost védő 15 lordnak összesen 11315 katonája, és 10040 lovasa volt. Úgy a negyven-valahanyadik napon meguntam a várfalon szétplaccsanó Doomdark katonákat nézni, és Morkinnal kelet-északkelet felé kerülve (nem mintha jött volna még sereg) elsétáltam a Tower of Doom-hoz, és a már egy hete ott rejtőzködő Lorgrim segítségével pontot tettem I. Doomdark uralkodásának végére.

Mike Singleton: hats off!