lexi belle vs sandy sweet

2009/12/11 18:52 Category: life
Lexi Belle lázadó egyéniség: a mai pornószakma mainstreamjével szemben a sztenderd nőtípust, a „szomszéd leányt” kívánja képviselni: játékával elhiteti, hogy akár mi is belebotolhattunk volna e nimfomániás szőkeségbe, a realitás frusztráló izgalma pedig szexuális fantáziánk állandó szereplőjévé tehetik. Sandy Sweet ezzel szemben a pornószínész tapasztalt tehetségével, mintegy hideg funkcionalitással jelenik meg a kamera előtt: nem kívánja eljátszani, hogy ő az utca lánya. Individualista pornós, aki élvezi, amit csinál és arccal, névvel kíván részt vállalni a világ férfiúinak szórakoztatásában.

Lexi orális munkája technikailag megfelelő, a falloszhoz való viszonya konvergál a spermáról kialakított képéhez. Sandy azonban absztrahált hatalomgyakorlással bukik a péniszre, átnéz a kamerán, és nem hagy kétséget afelől, hogy számára ez se nem munka, se nem élvezet: mindezeken túli érzéki utazás.

Sandy technikai megoldásai nem nélkülözik a bravúros elemeket, ezzel képes kompenzálni testi megjelenésének karakterességét, hogy a sötét hajat kevésbé kedvelők számára is vonzóvá váljék.

Lexinél jobban viseli a nagy méreteket, színészi alakítása ennek megfelelően szándékosan műies, hiperdramatizált. Lexi természetessége viszont magával ragadó, genitáliái szemet gyönyörködtetőek, ánuszát külön kiemelnénk e differenciálkritikánkban.

E két tehetséges színésznő a jelenkor pornóiparának hasznos és elismert tagjai, de két különböző stílus és habitus megjelenítői. Képesek arra, amire színházi színészek is ritkán: személyiségük nemcsak átjön játék közben, de őszintén meg is jelenik a vásznon. Férfiak százai mehetnek ölre kettejük ügyén, mégsem lenne igazuk a másikkal szemben: eltérő egyéniségük és megjelenésük kiegészíti a két színésznőt.

Testi jellemzőik és eltérő technikai repertoárjuk nyomán mindketten elismerhető színészek. Ha választanunk kellene mégis, a pornóiparra jellemző dramatizált, karakterizált coitustrendnek megfelelően Sandy mellett szavazunk, és arra biztatjuk Lexit, hogy kislányos természetességéből nem engedve fejlessze a film aktív és passzív jeleneteiben nyújtott játékát, ügyelve arra, hogy ne Sandy, hanem a saját stílusát űzze!

-- blogadmin, skype-on feltett kérdésemre tömören válaszolva