entartete kunst
Mostanában megtekinthetitek itt Pesten is Duda Éva és Juronics Tamás két részes balettelőadását, a Tudattalant. Nekem ehhez Szegeden volt szerencsém - kedvesem jóvoltából, aki nagy balettrajongó. Nagyszerűen kezdődött egyébként már az este is, hiszen a Széchenyi térre nyíló Kerek-perec üzletben letámadott minket egy süketnéma srác: csöppet sem zavartatta magát attól, hogy épp táplálkozunk: szép akkurátus mozdulattal kipakolta elénk a szarjait. Valami elképesztően dühít ez, de mivel fegyelmezett ember vagyok, nem csaptam le. Ezt ő bátorításnak vette, mert elkezdte böködni az épp általam viselt SS panzerjacke-t többször is, majd félreérthetetlen gesztusokkal fejezte ki véleményét, hogy én a fogamhoz verem a garast. Mivel süket, aligha hallotta hogy mit ordítottam a pofájába, és a hátába. Természetesen pont most nem volt nálam a GRPK-9-esem: gondoltam színházba nem kell.
De, kell. Így azonban nem tudtam fejbelőni. Mellesleg Szeged közepe ez a tér, és a koldusok és egyéb félhalott életformák gyűjtőhelye. Érdemes lesz majd egyszer végigverni.
Ezután kellemes élményként ért a nevezett kortárs balett első előadása, a "Zöld Szoba". Nagyon jó feature, hogy a végére egészen fürdőruhára vetkőznek a lányok. Én szívesen megnéznék ilyen szolid, szép modern balettet máskor is. A második rész ("Semmi és soha") azonban minősíthetetlen szar volt. Az a fajta undormány, amit szebb korokban dekadens művészetnek tartottak, és igyekeztek mindig az azt megillető helyre, a perifériára helyezni. Zene itt már nincs, csak a VIC chip zajcsatornáját megszégyenítő kakafónia. Balett sincs, mindössze spec.effektek és sötét díszletek között az ömlő fos zenéjére vonagló emberek. Pedig rólam nem mondható el, hogy ne lennék minden körülmények között vevő a tudatalatti stimulációkra - elvégre egyik kedvenc filmem a "The Grudge", a preferált számítógépes játékom pedig a "Thief".
De ez egyszerűen egy idegesítő, nulla szar. Entartete kunst bazmeg. Szerencsére helyt kap benne a néző is: a darab végén van pár másodperc amikor a fő koreográfus (aki maga is szerepel benne) közvetlenül a nézők előtt áll. Én ezt a pillanatot választottam arra, hogy véleményemet a "Jó. És?" szavak hangos használatával közöljem. Ezután a közönség persze zavartan tapsolni kezd. Dekadens lelkivilágú emberek. Ami szar, azt nem érdemes megtapsolni. Ezért még odakiáltottam, hogy "Pocsék!". Szegény balettos dudék csak egyszer jöttek ki ezután a tapsot fogadni, többször már nem mertek. (Helyes.)
U.i.: azt ki is felejtettem, hogy a szinpadon végig ki volt rakva néhány tartály, benne pedig emberi szivek. A darab vége felé pedig kézzel széttrancsíroznak egy emberi agyat. Modern, kérem.
De, kell. Így azonban nem tudtam fejbelőni. Mellesleg Szeged közepe ez a tér, és a koldusok és egyéb félhalott életformák gyűjtőhelye. Érdemes lesz majd egyszer végigverni.
Ezután kellemes élményként ért a nevezett kortárs balett első előadása, a "Zöld Szoba". Nagyon jó feature, hogy a végére egészen fürdőruhára vetkőznek a lányok. Én szívesen megnéznék ilyen szolid, szép modern balettet máskor is. A második rész ("Semmi és soha") azonban minősíthetetlen szar volt. Az a fajta undormány, amit szebb korokban dekadens művészetnek tartottak, és igyekeztek mindig az azt megillető helyre, a perifériára helyezni. Zene itt már nincs, csak a VIC chip zajcsatornáját megszégyenítő kakafónia. Balett sincs, mindössze spec.effektek és sötét díszletek között az ömlő fos zenéjére vonagló emberek. Pedig rólam nem mondható el, hogy ne lennék minden körülmények között vevő a tudatalatti stimulációkra - elvégre egyik kedvenc filmem a "The Grudge", a preferált számítógépes játékom pedig a "Thief".
De ez egyszerűen egy idegesítő, nulla szar. Entartete kunst bazmeg. Szerencsére helyt kap benne a néző is: a darab végén van pár másodperc amikor a fő koreográfus (aki maga is szerepel benne) közvetlenül a nézők előtt áll. Én ezt a pillanatot választottam arra, hogy véleményemet a "Jó. És?" szavak hangos használatával közöljem. Ezután a közönség persze zavartan tapsolni kezd. Dekadens lelkivilágú emberek. Ami szar, azt nem érdemes megtapsolni. Ezért még odakiáltottam, hogy "Pocsék!". Szegény balettos dudék csak egyszer jöttek ki ezután a tapsot fogadni, többször már nem mertek. (Helyes.)
U.i.: azt ki is felejtettem, hogy a szinpadon végig ki volt rakva néhány tartály, benne pedig emberi szivek. A darab vége felé pedig kézzel széttrancsíroznak egy emberi agyat. Modern, kérem.